A Márton-napi lúd fontos szereplője november hónapnak. Számos népszokás és mondás kapcsolódik ehhez a naphoz. Ilyenkor országszerte nagy lakomákat rendeztek. A liba mellett a másik főszereplő az ekkorra kiforrott újbor, mert " az újbornak Szent Márton a bírája."

A Márton napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át. Márton napon hazánkban is országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották.

Márton napja nemcsak a libasütés, de az újbor felszentelésének napja is. Németországban és Ausztriában a hagyományos Márton-napi libához egyenesen Ganslweint, azaz libabort isznak vidéken.

 

E szép hagyománynak megfelelően a borvacsorán résztvevők először kóstolhatják meg a Szirmay kúria 2008 Tokaji Furmint száraz borát.

 

 

Libamájpástétom borzselével, hagymalekvárral, brióssal

2004 Tokaji Sárgamuskotály félédes, Szirmay-kúria Tállya

*