Tállya központjában áll egy csaknem négyszáz éves épület, az egykori Szirmay-kúria. Szárnyas tölgyfa kapuját két faragott oroszlán őrzi. Úgy tartják, az arra járó turista vagy kisgyermek jobb kedvre derül, ha kicsit megsimítja az oroszlánok fejét.

Az oroszlános ház eredetileg a zempléni Szirmay család birtokában volt. A Szirmayak majd nyolc évszázadon át formálták, nevelték szűkebb és tágabb környezetüket. Kúriájuk építése az 1600-as évek elejére tehető, erre az időszakra utalnak a helyreállítás során feltárt durvábban faragott, egyszerűbb díszítésekkel ellátott ablakkeretek. A nemesi birtokközpontként gazdasági szerepet is betöltő épület robosztussága, fekvése azt mutatja, hogy tulajdonosa jómódú, gazdag tapasztalatokkal rendelkező ember volt. A bejárati nagykapu a XVII. századra jellemző barokk-copf betétes díszítményekkel és a mai napig működő, restaurált oroszlános kopogtatóval a ház egyik legszebb része. A kúriát 1760 körül kiegészítették, oszlopokkal, konzolokkal, lunettákkal díszítették. A stílusjegyek alapján valószínűsíthető, hogy a kor egyik legnagyobb osztrák építésze, Franz Anton Hillebrandt, a Magyar Királyi Kamara vezető építésze tervezte át. A Hillebrandt stílusát mutató árkádsoros belső udvarrész és a boltozatos, az eredeti kőburkolatot máig megőrző tornác jelenleg is az épület ékessége. Az átépítés 1771-ben fejeződött be.

 

 

A család tulajdonában álló házban a polgárias, felvilágosult, pezsgő társadalmi élet egészen a második világháborúig tartott. A háborút követő államosítás után több magánlakást alakítottak ki a kúriában. Hosszú évtizedek teltek el, az épület romossá vált, homlokzata tönkrement. Egyedül az oroszlános kapu mutatta a ház egykori pompáját.

Újjászületésére az Oroszlános Borvendéglő 2006-ra befejezett kialakításával került sor. A ház belső tervezését a budapesti Körtér Műterem végezte, Tompos Lajos vezető belsőépítész irányításával. A több művészeti-iparművészeti ágat és kézműves mesterséget (a textiles, a szobrász, a keramikus, a hímző, a fafaragó, a falfestő, az üvegműves, a grafikus, a bútortervező és a festőművész munkáját) összefogó belsőépítészeti tervezéskor végig ott munkált a háttérben a rég letűnt világ tisztelete, üzenetének keresése, amelynek eredménye nagy hatással van az ide belépő vendégekre.

 

 

Az oroszlános kapun áthaladva a reneszánsz tornácon keresztül jutunk a Szirmay Terembe, amely étteremként, kávézóként működik. Innen nyílik a Hollóházi Terem, a kúria damasztos ebédlője. Mindkét helyiségből beléphetünk a szivarszobaként is használt Szalonba. A kúria főépülete alatt fekvő „pinceboltban” kandallós kóstolótermet találunk. A palacktárolón áthaladva a történelmi pinceágba érkezünk.

A szállóvendégeket az épületen belül három lakosztály, a szomszédos Bártfay Udvarházban pedig tizenhárom kétágyas szoba és egy fürdőház várja.